Fájó szívvel búcsúzunk Bogár Imre igazgató úrtól

Hírek Kiemelt

Bogár Imre (1945 – 2022)

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,

Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.

Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,

Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.

Ezek a fények csillognak és különösen,

Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.” (Szenes Hanna)

 

Igazgató úrra egy korábbi évkönyvben megjelent írással emlékezünk:

Bogár Imre ars poeticája:

„A szabadságszerető ember

bízik a közösség erejében,

az emberek többségének a

tisztességében, és abban,

hogy ezt elegendő bátorsággal

és igyekezettel érvényre is

lehet juttatni…”

(Bibó István)

„Impozáns pályát futott be. Orosz-magyar szakos középiskolai tanár, okleveles könyvtáros, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar alapító tagja, a „Szivárvány” és a „Mosolygó Parnasszus” országos televíziós és rádiós vetélkedők győztes csapatának tagja és kapitánya. Közéleti szerepléseinek, polgármesteri, önkormányzati képviselői és intézményvezetői tapasztalatainak köszönhetően széleskörű kapcsolatrendszere az országhatáron túlra is kiterjedt: elsősorban német nyelvterületre és Finnországra.

1984-től ÉLETE az iskola. Rövid ideig igazgatóhelyettesként tevékenykedett, az ő feladata volt a kereskedelmi szakközépiskolai oktatás megszervezése. 1987-től igazgatóként oroszlánrészt vállalt abban, hogy a Báthoryban folyó oktatás fokozatosan a megyén kívül is elismert lett. Az intézmény vezetése és fejlesztése nemcsak szakmai kihívás volt számára, hanem személyes sorsának igen fontos szakasza is. Töretlenül hitt az iskola minőségi oktatásában, embert formáló nevelési elveiben, a kollégáiban és abban, hogy az innen kikerült fiatalok szakmai sikereikkel hozzájárulnak a város fejlődéséhez.

2006-ban vonult nyugdíjba.

A magyar nyelv mellett németül és oroszul is olvas… A szépirodalom mellett a képzőművészet és a zene is nagy hatással vannak rá. Maga is zenész, főként a klasszikusok és az opera állnak közel hozzá. „Azért érdekes az opera, mert zene, színház, irodalom meg minden egyéb egyszerre… persze néha mókás, hogy Gilda, miután leszúrták, még negyed órát énekel, de hihetetlenül magával ragad.” Gyűjti is a fent említett műveket bakeliten és cd-n egyaránt.

Mindezek mellett továbbra is érettségi elnök, szakoktató, szakértő, kiállítást szervez, bibliográfiát készít, és könyvtáros szakmáját is gyakorolja. Nem kétséges, szeret dolgozni, a Báthoryban is mindig naprakész volt, és ha szükséges, ma is az. Elismeréssel beszél volt kollégáiról, az iskolavezetésről. „Összetartó munkaerő, nélkülük nem sikerült volna mindaz, amit elértünk, hiszen tanítani nekik kellett…”

Természetesen családjára is szakít időt, nagy lelkesedéssel mesél unokáiról. Amikor meglátogatja Budapesten élő fiait, mindig szakít időt arra, hogy a Szépművészeti Múzeumban megnézze az aktuális tárlatot.

Szemmel láthatóan aktív életet él, s nyugdíjas éveiben végre hódolhat kedvenc időtöltésének.

Elárulta, hogy mindig örömmel gondol vissza az iskolára, a közösségre, hiszen ez nem kis darabját töltötte ki életének.”

 

„De most elmentél s mint golyót a fában

hagytad szívünkben minden szavadat,

s oly messze vagy tőlünk, túl a halálban,

hogy bennünk csak a borzalom maradt.”  (Faludy Sándor)