VOLT EGYSZER EGY „BÁTHORY65”…
Előszó
2019. április 9-12. között nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepeltük meg iskolánk, a Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája fennállásának 65. évfordulóját. Diáktudósítóink, a SÉTA
– csoport tagjai igyekeztek minden rendezvényen ott lenni.
I. BISZTRÓ-ÁTADÁS
A sok program közül elsőként a vendéglátós diákok új szaktantermének, népszerű nevén, „a bisztrónak” az átadására került sor. A 2019.április 9-én 17 órakor kezdődő rövid ünnepségen Kónyáné Tömpe Lívia igazgató asszony felidézte a bisztró létrehozásának féléves időszakát, megköszönte a fenntartó támogatását, illetve Csiszár Zsoltné gyakorlatioktatás-vezető és Kozmáné Kovács Irén műszaki vezető lelkes szervező munkáját.
A továbbiakban Szabó Károly, a ZSZC kancellárja szólt az egybegyűltekhez, rövid beszédében kiemelte, hogy a beruházás önerőből valósult meg, majd kifejezte reményét, hogy az A épület felújítása folytatódik, és a Báthory más képzéseit választó diákok is – már a közeljövőben – a kor színvonalának megfelelő tárgyi feltételek közt tanulhatnak.
A nemzeti színű szalag átvágását követően a jelenlévők közelebbről is megismerkedhettek az új létesítménnyel. Mint Varga Zoltán szakoktatótól megtudtuk, a bisztró harminc vendég befogadására képes, és modern felszerelése lehetővé teszi a képzés színvonalának emelését. Az előkészítő konyhában és a vendégfogadó térben körülnézve mi is megállapítottuk, hogy a berendezés nem csak megfelel a legújabb követelményeknek, de ízléses, hangulatos is. A tervezők az összhangra, a dizájnra is ügyeltek: az alapszín a szürke, amely kiemeli az iskola színeit idéző bordós-vörös, ill. sárga bútorokat és felszerelési tárgyakat. A vinyl padló pedig nemcsak a felszolgálók ízületeit kíméli, de a leeső edényeket is…
A jelenlévő vendéglátós diákok véleményét szintén megkérdeztük. Kiderült, ők annak örülnek leginkább, hogy nem kell minden gyakorlatra átgyalogolniuk a város másik végén található vendéglátóipari kabinetbe.
Készítette: Kostanica Patrik, 10. C
II. BÁTHORY AKADÉMIA
A bisztró-megnyitó programja a Báthory Akadémia soron következő foglalkozásával folytatódott. Ezek a kb. két éves múltra visszatekintő foglalkozások mindenki számára nyitottak, az iskola a gasztronómia iránt érdeklődő szülőket, barátokat, ismerősöket is szívesen látja, ez a programsorozat a városlakókkal való kapcsolat erősítését is szolgálja. Ezúttal Fitos László barista mutatta be a kávéfogyasztás történetét, a kávé elkészítésének titkait. Elmondta, hogy minden egyes kávészemet egyenként szednek le, és kézzel is válogatják. Bemutatta a kávéfajták ízvilágát, a termelési területek közti különbségeket, a pörkölés különböző módjait. A diavetítéssel szemléltetett előadás után a jelenlévők meg is ízlelhették, milyen egy igazi sötétebb pörkölésű brazil, illetve egy – a zöld kávék közé sorolható – etióp kávé. Közelről is láthatták, hogyan készülnek szakszerűen a különböző kávéitalok, pl. az espresso, a ristretto, a cappuccino, az americano, a macchiatto stb. Az előadó hangsúlyozta, hogy jó kávét csak – a csomagolástól számított rövid időn belül – szemes kávéból, frissen őrölve lehet készíteni. A Báthory Akadémia hallgatói még számos hasznos információval gazdagodtak, megtudhatták például, hogy milyen készülékre, mekkora nyomásra, mennyi időre, mennyi kávéra, milyen tömörítésre, sőt milyen vízre van szükség a jó kávéhoz. Az előadó azt is elárulta, hogyan lehet akár házilag is megfelelő tejhabot (pontosabban tejkrémet!) előállítani, és abból szívecskét vagy tulipánt varázsolni a kávé tetejére.
A program résztvevői elsősorban az otthoni kávékészítéssel kapcsolatban tettek fel kérdéseket, de szívesen kipróbálták Fitos László professzionális készülékét is.
Készítette: Kostanica Patrik, 10. C
III. „ÖRÖMFŐZÉS”
2019. április 10-én – a „Báthory65” rendezvénysorozat második eseményeként – a „13 séf”örömfőzésére került sor az iskola vendéglátó kabinetjében.
Tizenhárom mesterszakács és tizenhárom diák vett részt a főzésben, minden „mestermunkának” külön felszolgálója is volt, aki nemcsak tálalta az elkészült ételt, hanem be is mutatta. A délelőtti főzés eredményeképp kb. ötvenféle ételt láthattunk, ebből közel húszat meg is kóstoltunk. Büszkék vagyunk rá, hogy az egyetlen nő a 13-ból, Tóthné MatilAlexa, a Báthory szakoktatója volt.
Az örömfőzésben részt vevő zömmel hévízi szakembereknek sajnos kevés ideje maradt, hogy kérdéseinkre válaszoljanak. Szerencsére annyit azért még sikerült megtudnunk Dénes György mesterszakácstól, hogy az örömfőzés Barcza Zoltán ötlete volt, aki összekovácsolta a csapatot. Céljuk, hogy a mindennapi munka szorításából kiemelkedve, mindenféle kötelezettségtől megszabadulva újra megérezzék, mit jelent saját és mások örömére főzni, újra tudatosítsák magukban, hogy miért is választották ezt a szakmát, segítsék egymást és a nyomukba lépő diákokat is.
Dénes Györgytől azt is megtudhattuk, mekkora különbség van egy hotelben és egy étteremben alkalmazott séf munkája között. Engem laikusként, kereskedelmi képzésben részt vevő diákként meglepett, mennyire mások a főzés feltételei, a szakácsok helyzete, a munkatársak, a vendégek hozzáállása. Míg egy étteremben nagyobb a kapkodás. a stressz, addig a hotelban inkább megvannak a higgadt, racionálisan megtervezett, nyugodt munka feltételei. A szállodákban tudják előre, mikorra is kell késznek lennie az ételnek, illetve menüket csinálnak, ami sokkal könnyebb, mint a vendégek aktuális igényeihez való gyors alkalmazkodás, a leadott rendelések elkészítése húsz percen belül.
Mint elmondták a mesterszakácsok, azoknak ajánlják ezt a szakmát, akik higgadtak, csapatmunkában a legjobbak, bírják a stresszt – és persze örömből, örömmel főznek. Talán csak abból lesz jó szakács, aki – ahogy egyik beszélgetőtársam bemutatkozásában is olvastam – „szakácsnak született”.
Az ételeket megkóstoltuk, és nem meglepő módon, de nagyon finomnak találtuk őket, a sokféle étel különböző ízvilága szinte hihetetlen élményt jelentett. A tálalás is csodálatos volt. Gratulálunk a séfeknek és a közreműködő diákoknak is!
Készítette: Kostanicza Patrick, 10. C
IV. A KÖLTÉSZET ÉS A LOGISZTIKA NAPJA
Ebben az évben ugyanazon a napon, 2019. április 11-én került sor mindkét nagy hagyományra visszatekintő rendezvényünkre. A programsorozat szervezője Szerdahelyi János tanár úr volt, akiről kiderült, hogy nemcsak a logisztika a szívügye.
A költészet napja alkalmából 11 órai kezdettel rendhagyó irodalomórára gyűlt össze az iskolában tanuló diákok egy csoportja az ebédlőbe. Vendégeink, a győri Hangraforgó együttes tagjai – F. Sipos Bea és Faggyas László – magyar költők megzenésített verseit adták elő. József Attila művein kívül több Ady-, Nagy László-, Ratkó József-költeménnyel és kortárs költők szövegeivel is megismerkedhettünk. A koncert előtt Bicsákné Furcsa Mária igazgatóhelyettes asszony köszöntötte a vendégeket, majd megosztotta velünk gondolatait arról, hogy a költészet, a vers, „a szép szó” nemcsak kultúránk fenntartásában fontos, de személyes bajainkban is mennyit segíthet.
A rendezvényhez kapcsolódóan került sor az iskolánkban meghirdetett turisztikai és díszcsomagoló versenynek, ill. a „Báthory65” alkalmából kiírt művészeti pályázatnak az eredményhirdetésére is. A győztesekkel együtt örülhettünk az átadott okleveleknek, jutalmaknak, és együtt élvezhettük a közel egyórás koncerten a zenét és az irodalmat.
A logisztika napjának programjai hazai nagyvállalatok neves szakértőinek közreműködésével több helyszínen, párhuzamosan is zajlottak, az információgazdag előadások minden érdeklődőt bevezettek a logisztika folyamatosan változó világába. Az ismert, rangos előadók felhívták a diákok és a külső érdeklődők figyelmét a logisztikus szakma szépségeire, a megjelent logisztikai szolgáltatók bemutatták innovatív, a nagyközönség számára is érdekes megoldásaikat. Az arra vállalkozók pedig üzemlátogatásokon tekinthettek be a gyártó- vagy termelő cégek mindennapjaiba.
Készítette: Kovács Gergő 2/14. L
V. „BÁTHORY65” – A MEGEMLÉKEZÉS
Április 12-én pénteken 10 órai kezdettel a Báthory István Szakgimnázium és Szakközépiskola fennállásának 65. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek az iskola B épületének aulájában.
A megemlékezést megtisztelte jelenlétével Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, dr. Sifter Rózsa Zala megyei kormánymegbízott, Balaicz Zoltán Zalaegerszegpolgármestere, Pácsonyi Imre, a Zala megyei közgyűlés alelnöke és Soós László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője is. A rendezvényen részt vettek az iskola volt igazgatói, Vincze Gyula, Bogár Imre, Galambosné Goldfinger Erzsébet, nagy számban megjelentek más helyi intézmények, szervezetek képviselői, „a külső támogatók”, az öregdiákok, a régi tanárok, és természetesen az iskola dolgozói és tanulói is összegyűltek.
A jelenlévőket Tóth Vera tanárnő köszöntötte, majd az iskola korábbi diákjainak és jelenlegi tanulóinak színvonalas műsora következett. A diákok megmutatták szakmai tudásukat,elkötelezettségüket és a különböző művészeti ágakban való jártasságukat, kreativitásukat is. Az első műsorszám Farkas Annabella ez alkalomra írt – stílszerűen „Születésnapodra” című – slamje volt. Vastapssal jutalmazta a közönség Karinthy Előszó című versének elmondását, ill. a kapcsolódó zenés mozgásszínházi produkciót. (Az előadók Halmai Klaudia és Horváth Boglárka voltak.) Szintén nagy sikert aratott a párválasztás örök kérdéseiről szóló néptáncfantázia, az egyik szereplő saját koreográfiája is. (A közreműködő diákcsapat:Gyenese Krisztián, Simon Klaudia, Kustán Viktória, Molnár Zsuzsanna, Tóth Natália – Kátai Beáta tanárnővel kiegészülve.) Versmondásával újra lenyűgözött bennünket ZegaSztár-nyertes volt diáktársunk, Horváth Márk, aki ma már a kaposvári művészeti egyetem harmadéves hallgatója. A Monti csárdást kürtön Herke Dávid adta elő, pianínón Salamon Martin kísérte. A Báthoryban hagyomány, hogy a jeles alkalmakra a tanárok és a diákok közösen is készülnek. Ezúttal Luif Ferenc tanár úr és az iskolánkban érettségizett, majd cukrász szakképesítést szerzett Gál-Kozári Hanna a ,,My way” című számot adta elő együtt zongorára és hegedűre hangszerelve.
A megemlékezés része volt két kisfilm megtekintése is. Az első a „13 séf” és a tanulók közös örömfőzéséről, míg a második a vendéglátó szaktanterem, a „bisztró” megnyitásáról szólt. A műsort egy látványos mixershow zárta iskolánk volt diákjának, Ruis Dávidnak az előadásában.
Természetesen mind a vendéglátók, mind a meghívott vendégek soraiból sokan fejezték ki az intézmény iránti megbecsülésüket, báthorys kötődésüket. Tetszett, hogy az ITM osztályvezetője nemcsak megtisztelte rendezvényünket jelenlétével, hanem alaposan tájékozódott is az internet segítségével az itt folyó munkáról, s mérvadó, tényekkel alátámasztott pozitív értékelést hallhattunk tőle. Számomra Bogár Imre igazgató úr szavai a legemlékezetesebbek, aki egy fotelban „ülve és mesélve” idézte fel a Báthory régmúltját, pl. a névadás körülményeit.
Örültem, hogy kedvező hírek bejelentésére is sor került. Új információ volt számomra, hogy a gyakorlati oktatás helyszíneinek felújítása a bisztró átadásával nem ér véget, ill. a logisztikaiképzést már nemcsak az érettségizett diákok, hanem a szakgimnáziumba jelentkező tanulók is választhatják a jövőben. Zalaegerszeg megyei jogú város, ill. a ZSZC a Báthory egész közösségét elismerő oklevelének, jutalmának átadása után még a gyakorlati oktatás feltételeinek javítását szolgáló együttműködési megállapodások aláírására is sor került. A CromeSoft Kft., ill. a Code Omega Kft. támogatásának dokumentálására a két cég ügyvezető igazgatója is eljött.
Végül a kiemelkedő munkát végző munkatársak díjazása következett. A tantestület két tagja Báthory-plakettet vehetett át, Csiszár Zsoltné gyakorlatioktatás–vezető pedig – a fejlesztések fő motorjaként – az iskola alapítványának újonnan létrehozott nívódíját kapta meg.
Az ünnepség végén iskolánk igazgatónője, Kónyáné Tömpe Lívia jelképesen felvágta a születésnapi tortát, melyet Horváth-Pesti Bernadett mestercukrász a 9. évfolyamos cukrász tanulókkal együtt készített erre az alkalomra.
Ezután Papp Miklós tanár úr megnyitotta a Báthory Galéria megújult kiállítását. A program Vigh László pohárköszöntőjével és az azt követő állófogadással zárult.
Bár szereplőként a program elhúzódása miatt ezúttal tartalékos maradtam, örülök, hogy tudósítóként én is részt vehettem a Báthory65 rendezvénysorozat legfontosabb eseményén. Nekem ez olyan élményt jelentett, amelynek hatására már most jelzem: szeretnék ott lenni, közreműködni – diákként vagy öregdiákként – a „Báthory70”-en is.
Készítette: Szabó Réka, 9.D
VI. SZAKMÁK ÉJSZAKÁJA
– „VÁROSNÉZŐ SÉTA A BÁTHORYVAL”
A „Báthory65” rendezvényei közé, ill. a szakmák éjszakája programjába is nagyszerűen illeszkedett a 2019. április 12-én 18 órai kezdéssel meghirdetett, a Nagytemplomtól induló városnéző, ismerkedő séta, melyet Felhősi Mária tanárnő és tanítványai vezettek.
A tanárnő megnyitó szavai pontosan este hat órakor hangzottak el a Mária Magdolna
-templomnál. Majd a báthorys diákok és a hozzájuk csatlakozó városlakók hosszú sora megindult az Erste bank felé. Ott a turisztikai képzésben részt vevő tanulók elmesélték, hogy a bank helyén régen kápolna állt, illetve, hogyan folyt a hitélet, hogy hozták létre a rászorultak számára az első ispitát, menedékhelyet. A Dísz térhez érve megtudhattuk, hogy a neves építész, Vadász György tervei alapján épültek a „csipkeházak”. Érdekességképpen a göcseji népi építészetre emlékeztető csonkakontyos tetőrészeket és a modern tetőteraszokat, tetőlakásokat is megmutatták, amik akkoriban hihetetlenül különlegesnek számítottak. A Városháza előtti tér nevezetességeivel is megismerkedve mentünk tovább a Kossuth-szobor felé. Közben elmondták nekünk a postapalota történetét is, amit szecessziós stílusban építettek, naponta több száz ember megy el mellette, és a város egyik büszkesége. Megcsodáltuk a „pontházat”, amelyről nem is tudtuk, hogy a második világháború után épült, eredetileg egy lakásépítési program első és egyetlen megvalósult Bauhaus stílusú épületeként. Innen tovább mentünk a Boschán Gyula közbe, ahol vezetőink felidézték a névadó zsidó ügyvédnek a város lakóiért végzett munkáját, majd a holokauszt során bekövetkező halálát. A Kvártélyháznál megállva elmesélték, hogy az épület alsó szintje 1765-ben épült a katonák elszállásolására. Útunk végén visszatértünk oda, ahonnan elindultunk, s ahol valamikor az egerszegi vár bástyái álltak, a Deák tér környékére. Megálltunk a régi Zalaegerszeget ábrázoló térplasztikánál, és diáktársaim elmondták, hogy a török időkben 300 ember védte a várat, ami nem jelentett túl nagy erősséget,1664-ben a törökök elfoglalták ugyan, de nemsokkal később ki is vonultak innen. A nagytemplom előtt szó esett még a várost sújtó nagy XIX. századi tűzvészekről és a Szentháromság-szobor kalandos útjáról, amit 1810-ben a városba jutva, ill. a Nagytemplom körül helyét változtatva tett meg.
A túra egy kvízjátékkal végződött, a helyes megoldáshoz a városnézés során elhangzott információkra kellett emlékezni. Persze nyeremény is volt, sok csokoládé. A báthorysvárosnéző túrához csatlakozó többnyire felnőtt érdeklődők is nagyon aktívak voltak, jól válaszoltak a kérdésekre, és nagyon örültek, hogy a diákokat ennyire izgatja a város történelme, múltja.
Készítette: Kostanicza Patrick, 10. C
VII. SZAKMÁK ÉJSZAKÁJA A BÁTHORYBAN
A „Báthory65” rendezvénysorozata 2019. április 12-én, a szakmák éjszakájával zárult.
A tavalyi rendezvényhez képest én az ideit teljesen másként éltem meg. A múlt évben az egyik „állomáson”, a költészet napja alkalmából megalkotott szófelhők kitalálásában segédkeztem az általános iskolásoknak, így a többi programba, sajnos, nem tudtam bekapcsolódni. Ebben az évben másképp alakult, a SÉTA csoport tudósítójaként végigjárhattam az összes helyszínt.
Legelőször az intézmény új szaktantermében, a „bisztróban”, a felnőtt kísérőknek rendezett borkóstolón vettem részt. Dóka Éva borász volt a vendég előadó. Miszori József, iskolánk szakoktatója bevezető szavaiban a zalai borászatnak az ókorig visszavezethető múltját idézte fel, majd átadta a szót a „legszebb magyar borásznak”, akitől aztán megtudtuk, hogyan is lett ő borász. Beszámolt a szőlészet és borászat sok érdekes újdonságáról, és sok mindent elárult saját vállalkozásukról is. Kiderült, hogy a vállalkozás magja 1998-ban jött létre, amikor a borásznő férje, Tarsoly Róbert belevágott ebbe az új szakmába. A szőlészet korábban a Zalaszentgrót melletti csáfordi és aranyodi dombokon található birtokokra épült, a legújabb területük viszont Orosztonyban, a pogányvári „hegyen” található. A legelső telepítésre 2003-ban és 2004-ben került sor, majd a másodikra 2013-ban és 2014-ben. Elmesélte, hogy ő korábban a borászatban nem igazán folyt bele a munkálatokba, inkább a gyerekekkel, a háztartással és a másik vállalkozásukkal foglalatoskodott. A boraik marketingjét kicsit elhanyagolták, úgy gondolja, hogy a továbbiakban ez lesz a fő feladata. Összesen körülbelül 30 hektáron fekszik az ültetvényük, amelyből 25 hektár már termő, egy hektáron átlag 60mázsa szőlőt szüretelnek. Édes bort nem állítanak elő, mivel hogy úgy érzik, hogy az nem az ő ízviláguk.
Megkóstolhattuk a rendezvény keretein belül számos palackozott borukat is: a Szürkebarátot, a Nektárt (mely Bakonyi Károly egyik fajtája, a Cserszegi fűszeres és a Judit kereszteződése), a Sárga muskotályt, a Pinot Blanct, a Pinot Noirt, a Chardonnayt, a Kabar, a Merlot és a Cabernet franc borokat. Borkorcsolyaként kaptunk péksütemény falatkákat, szőlőt, almát és különféle sajtokat.
Dóka Éva a kóstoló után kérdésemre elmondta, hogy a boraikat mindenkinek ajánlaná, a fiatalabb korosztálynak inkább a gyöngyöző borokat, a rozékat. Az ő kedvencei a Nektár, a Pinot Blanc és a Kabar. Azt is megtudtuk, hogy a borokat nagyrészt éttermek forgalmazzák, illetve Szombathelyen, a Metróban is megvásárolhatók. A vendéglátóiparral nem alakítottak ki szorosabb kapcsolatot, de egyre több helyen kaphatók a termékeik. Végül a magyarországi borkultúráról kérdeztem vendégünket, aki bizakodóan válaszolt, úgy látja, hogy egyre többen keresik a jó borokat és a kulturált borfogyasztás lehetőségeit is.
A későbbiekben a bisztróban még pálinkakóstolóra is sor került. A szintén felnőtteknek szóló rendezvényen iskolánk egy volt diákja mutatta be családi vállalkozásuk, a „FarkasPálinka” történetét, ill. a minőségi pálinka készítésének menetét.
Én viszont a borkóstoló után a díszcsomagoló programra látogattam el. Az eladók szakmai gyakorlatának megfelelően sokféle változatos formájú terméket csomagoltak a kíváncsi gyerekek. Sokféle díszítő elemet választhattak, készíthettek. Segítségükre szolgáltak a segítő tanárok és diákok is, akik örömmel megmutatták a csomagolás csínját-bínját.
Ezután a cukrászüzembe vezetett az utam, aminek már a bejárata előtt feltűnt a negyedikes Csiszár Aliz hatalmas lelkesedése. Mint édesanyja később elmesélte, rendkívül érdeklődő a kislánya, és már tavaly is részt vettek a szakmák éjszakáján, nem véletlenül akart minél előbb a „CsodaCsoki” cukrászdában lenni. Az üzemben a gyerekek a cukrásztanulók és tanáraik segítségével olvasztott csokoládéba mártogattak epret, díszítették az édességeket, marcipánformákat készítettek, és ismerkedtek a csokoládé titkaival. Igazán élvezhették ezt az állomást, hiszen amit előállítottak, azt egyből el is fogyaszthatták.
Én hamarosan már a pék tanműhelybe érkeztem, ahol a nyers tészta gyúrását, fonását és más munkálatokat is kipróbálhattak az érdeklődők. A legkisebbektől a nagyokig mindenkinek felkeltette a figyelmét ez a program is.
A „B” épületbe belépve, rögtön a portánál az úgynevezett „Mixersuli” fogadta a vendégeket.A vendéglátós diákok szeretettel foglalkoztak az érkezőkkel, segítségükkel alkoholmentes koktélokat készíthettek különféle gyümölcsös ízekben, és természetesen el is fogyaszthatták őket. Az aulában szlalomozni is lehetett, a gyerekeknek egy ott kialakított ügyességi pályán kellett végigmenni pincértálcával a kezükben. Rendkívül ügyesek voltak, egyensúlyérzékről, koncentrációs képességről is tanúságot tettek.
Egy közeli teremben a résztvevők kitölthettek egy önismereti EQ tesztet, ha összeszámolták pontjaikat, megtudhatták, mi is jellemző rájuk az érzelmek terén. Új és érdekes információkattudhattak meg magukról.
Tovább haladva a folyosón, a kémia szaktanterem előtti aulában talán az egyik legnagyobb sikert arató foglalkozás zajlott, amit a résztvevők (gyerekek és kutyák!) rendkívül élveztek. A vállalkozók Kis-Kádi Tamásné tanárnő irányításával többféle gyakorlatot is végezhettek a kutyákkal, melyeknek a végén mindig jutalomfalattal és sok simogatással dicsérték az ebeket.
Az emeleten lévő informatika termek is különleges állomásokat rejtettek. Az egyik teremben például az iskolánkban oktatott szakmák megismerését segítő puzzle-t rakhattak ki az érdeklődők, a másikban számítógépes játékok közül választhattak a vendégek, volt izgalmas autós és vonatos játék, de ki lehetett próbálni egy vaktérképes program segítségével azt is, hogy ki mennyire tudja a magyar városok földrajzi helyét, vagy mennyire ismeri a világ országainak zászlaját.
Amikor leértem a tornatermek szintjére, csatlakoztam a dartstáblánál csoportosulókhoz, és velük együtt rengeteg trükköt, technikát ismertem meg a darts nevű játékkal és pontszámítással (dartsmatek!) kapcsolatban. A jelenlévők nagy élvezettel és nagyon ügyesen dobálták a dartsokat. A bagodi Fekete István Általános Iskola diákjaival találkoztam éppen, ők is minden programot végigjártak, és szemmel láthatóan nagyon jól is érezték magukat.
A szakmák éjszakája és a „Báthory65” rendezvénysorozat végén jelentették be a jó hírt: a „Hazai Ízek, Hazai Asztalokon 2019” szakiskolai szakácsverseny döntőjében aranyérmes ismét a Báthory!
A „Báthory65” zárónapja bizony rengeteg munkát, figyelmet igényelt tanároktól és diákoktól egyaránt, hiszen az esti órákban még közel száz kíváncsi gyermek jött iskolánkba, akiket felkészülten és nagy szeretettel fogadtak kísérőikkel együtt. Reméljük, jövőre is nagy lesziskolánk iránt az érdeklődés, tovább nő a látogatottság, a változatos, szórakoztató és próbára tevő programok egyre több érdeklődőt vonzanak a Báthoryba – és nem csak a „szakmák éjszakáján”.
Készítette: Korcz Tamara, 10. C
Utószó
Olvasószerkesztőként szeretném megköszönni a diáktudósítók, Szabó Réka, Korcz Tamara, Kostanicza Patrick, Kovács Gergő munkáját. Különösen a kezdőkét, akik betegen, fáradtan, az ünnepségen szereplésre várva, végig izgulva vagy éppen szülinap ünneplése helyett is profi módon, önállóan, felelősségteljesen tették a dolgukat, és határidőre leadták cikkeiket, képeiket. Köszönöm a kollégák, a diáktársak, a rendezvényekre meghívott vendégek segítségét, támogatását is.
Németh Mária
